Ezt az ak�rmit a Nagy Ateista K�nyv (Viola Zolt�n m�ve) olvas�sa k�zben �rtam. Az �r�s megtal�lhat� a http://birodalom.net oldalain. Nem szem�lyes t�mad�snak sz�ntam, de ez az eddigi legteljesebb magyar nyelv� �r�s az ateizmusr�l, amit tal�ltam, �gy ez alapj�n indultam el. Az ateist�kr�l pedig az alapj�n �rok, amit itt olvastam �s ahogy �n azt �rtelmeztem. El�re eln�z�st k�rek azokt�l, akiket az al�bbi sorokban meg fogok s�rteni, tov�bb� rem�nykedem a szerz� b�k�s hozz��ll�s�ban �s abban, hogy nem k�vettem el t�l sok helyes�r�si, fogalmaz�si �s g�pel�si hib�t (nincs kedvem m�gegyszer �tolvasni az anyagot, ez csak amolyan hangos gondolkod�s, ez jutott eszembe olvas�s k�zben, �gy tess�k meg�t�lni).

NAK "kritika"

anti-fundi: Olyan ember, aki abban hisz, hogy Isten nem l�tezik �s aki nem ezt vallja, besz�m�thatatlannak tartja, ha hatalmat birtokol m�g f�l is t�le, ez�rt ellens�gnek tekinti �ket �s igyekszik az �ltala helyesnek �tra terelni.

Ezt a kritik�t az�rt �rom (a NAK tematik�j�t k�vetve), hogy a neki legmegfelel�bb hitet keres� ember l�ssa az �rmet m�s szemsz�gb�l is (m�g ha nem is a m�sik oldal�t, de legal�bb az �l�t). Fontos tudni, hogy az anti-fundik a vall�skritik�kon k�v�l legink�bb a tudom�ny eredm�nyeire t�maszkodnak, teh�t meglehet�sen gyorsan v�ltozik a tud�sanyaguk, rugalmasan kezelik az ismeretlen dolgokkal kapcsolatos k�rd�seket. A tudom�ny f� ism�rve, hogy k�s�rletekkel igazolhat� �ll�t�sokon alapul legink�bb. Nem mondok k�l�n�sebb �jdons�got azzal, hogy �rz�kszerveinkkel, m�szereinkkel, m�r�si m�dszereinkkel a benn�nket k�r�lvev� val�s�g egy-egy viszonylag egyszer� vet�let�t vagyunk k�pesek vizsg�lni, b�r egyre t�bb r�szlet meg�rt�s�re vagyunk k�pesek. A tudom�ny h�vei �s �gy az anti-fundik is vallj�k, hogy a vil�g a tudom�ny seg�ts�g�vel megismerhet�. Legf�bb ellens�g�knek az Istenben �s J�zusban h�v� embereket tartj�k.

Figyelemre m�lt� a NAK tudom�nyt �s vall�st �sszehasonl�t� t�bl�zata, a k�rd�s csup�n az, hogy n�h�ny esetben nem a tudom�ny r�gi �ll�t�sait veti-e �ssze az �jakkal. Ugyanis amit a vall�sok tan�tottak, az legt�bbsz�r a tudom�ny akkori �ll�sa szerinti "igazs�g" volt (pl. a teremt�st�rt�net �gi csatorn�i stb.).

Az anti-fundik hit�nek alapja az evol�ci�. Az istenh�v� emberek ehhez h�romf�lek�ppen �llhatnak hozz�:

-c�folhatj�k, hihetnek a Biblia teremt�st�rt�net�ben
-egyet�rthetnek vele, Isten teremt�se lehet, hogy �gy n�z ki a mi szem�nkkel n�zve
-nem tudj�k, esetleg nem is �rdekli �ket, legfontosabb, hogy most itt vagyunk

Az utols� pont el�gg� �sszer�en hangzik, ugyanis nem kell hozz� hinni valami olyasmiben, ami kev�sb� bizony�tott t�ny a F�ld alakj�n�l pl.

A vall�s szerint�k egyfajta elmebetegs�g (a stockholm-szindr�ma egy esete). Tulajdonk�ppen igaznak tekinthetj�k az �ll�t�st, s�t ha j�l belegondolunk, egyetlen teljesen norm�lis ember sem l�tezett �d�m �ta (illetve egy tal�n m�gis). Ilyen alapon mindenkire r� lehet fogni valamilyen elmebetegs�get, az anti-fundikra tal�n az �ld�z�si m�nia illene legink�bb, esetleg szint�n a stockholm-szindr�ma, hiszen fogva tartja �s terroriz�lja �ket egy ateizmus nev� m�m.

L�ssuk az ateizmussal szembeni �rveket:

ellent�tes a tudom�nnyal (ha bizony�tott t�ny lenne, hogy nincs Isten, most nem t�lten�m itt az id�met f�l�slegesen, s�t a NAK �r�ja sem tette volna)
ellent�tes az erk�lccsel (agresszivit�s, hangulatront�s, agymos�s)
ellent�tes az �szt�n�kkel (�r�k �let, b�nbocs�nat, f�lelem legy�z�se ut�ni alapvet� v�gyak)
�nellentmond�sos (az ateizmus ugyanolyan vall�s mint b�rmelyik m�s, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy m�g �nmag�t is letagadja)
ellent�tes a j�zan �sszel (�gy vizsg�lni valamit, hogy eleve adott az eredm�ny, ellent�tben a k�telked�kkel pl.)
megal�z� (elutas�tja az al�zatot, ami maga egy megal�z� gesztus, tanaib�l k�vetkez�en az ember�let nem t�l �rt�kes)

Ezek vall�sellenes �rvek, melyet t�bb vall�sra is r� lehet h�zni, de legink�bb az ateizmushoz vannak igaz�tva. Az ateist�k m�gis a kereszt�nys�gre alkalmazz�k �ket legink�bb, mert azt tartj�k a legvesz�lyesebbnek.

Az ateista vil�gn�zetr�l:

A vil�got megismer�sre �rdemesnek tartja. A tudom�nyt tekinti erre legmegfelel�bb eszk�znek, hiszen az m�r bizony�tott.

N�zz�k az ateista vil�gn�zet alapvet� jellemz�it:

1. A vil�g megismerhet�.

Ez egy hitvall�s. Azt jelenti, ami oda van �rva. A vil�g megismerhet�, �gy ahogy van, minden r�szlet�t tekintve, az ember �ltal. Az �srobban�st�l kezdve az univerzum pusztul�s�ig, m�ltat �s bizonyos m�rt�kig, vagy ak�r teljes m�rt�kben a j�v�nket is bele�rtve, mindennek a m�k�d�se, oka, fel�p�t�se. Mindez az ember �ltal. Tegy�k a sz�v�nkre a kez�nket �s haszn�ljuk az agyunkat: ak�rmit kezd�nk vizsg�lni, �jabb r�szletekre bukkanunk, majd m�g �jabbra. Modelleket alkotunk a dolgok m�k�d�s�r�l, amik olykor ellentmondanak egym�snak. Az id�nk pedig v�ges. M�g ha elm�letben megismerhet� is volna, fel tudn�nk fogni �sszel, a gyakorlatban kivitelezhetetlennek t�nik. Legal�bbis nagyon kev�s es�ly van r�. Maradjunk annyiban, hogy hitk�nt kezelj�k ezt az �ll�t�st, nem t�nyk�nt.

2. A vil�got a term�szet t�rv�nyei szab�lyozz�k.

A legt�bb h�v� egyet�rthet, Isten a term�szet, a vil�g r�sze. Term�szetfelettinek azt mondjuk, amit jelenleg a tudom�ny nem ismer el, mint term�szeti jelens�get. Mindegy hogy defini�lunk valamit, a val�s�gon nem v�ltoztat.

3. A vil�got v�ges sok term�szeti t�rv�ny szab�lyozza.

Elismerem, hogy nem vagyok egy okos ember, de most m�giscsak meg kell k�rdeznem: mett�l meddig terjed a vil�g? Hol az eleje �s hol a v�ge? Mert ha nincs a vil�gnak v�ge, ahonnan lel�gathatjuk a l�bunkat, akkor bizony v�gtelen. Ezt a v�gtelen vil�got nemhogy v�ges sz�m� term�szeti t�rv�ny szab�lyozza, hanem mondjuk egy. Amib�l k�vetkezik m�sik kett�, azokb�l n�gy �s �gy tov�bb. Megalapozatlan dolgokat �n is tudok �rni. Ez is egyfajta hit, egyezz�nk meg benne.

4. Minden term�szeti t�rv�ny le�rhat� matematika seg�ts�g�vel.

Meglehet.

5. Csod�k nincsenek.

Ha hirtelen megjelenne el�ttem az ateist�k istene, t�bbsz�r�s csod�nak tekinten�m. Pedig biztosan volna r� �sszer� magyar�zat, ha m�s nem az, hogy kicsit elf�radtam. Csod�nak nevezhetj�k azt, amit nem tartunk term�szetesnek, nem �rtj�k stb. Ett�l m�g nem kiz�rt, hogy m�s �rti �s van r� magyar�zat. S�t. Ett�l m�g nem kellene ki�rtani egy ilyen sz�p sz�t a nyelv�nkb�l, csak megfelel�en �rtelmezni. Ha egy h�v� csod�r�l besz�l �s hal�la ut�n a mennybe ker�l, onnan m�r nem l�tja annak, csak ha az ember t�red�kes tud�s�val szeml�li azt. Ugyanakkor a matematikus nevezheti csod�nak, csod�latosnak az emberi agy m�k�d�s�t, m�g ha �gy is hiszi, hogy valaki (ha m�shogy nem majd a j�v�ben) ismerni fogja az agy m�k�d�s�nek minden t�rv�ny�t. De most m�g nem ismeri, most m�g csoda.

6. Isten nincs.

Megintcsak egy ateista dogma.

7. A misztikus tanok kital�ci�i -p�ld�ul l�lek- nincsenek.

A kital�ci�k t�nyleg nem l�teznek. Ez a pont azt �ll�tja, hogy a l�lek kitak�ci�. Az, hogy nem l�tezik, az meg egy m�sik kital�ci�. Bizony�t�k nincs r�.

8. Az ember l�nyeg�nek agy�t (illetve a benne felhalmozott inform�ci�t) tartjuk.

Tegy�k fel, hogy igaz az �ll�t�s, miszerint nincs Isten. Akkor az ember l�nyeg�t legink�bb a szaporod�s �s a fennmarad�s (k�zben az evol�ci�nak k�sz�nhet�en tal�n gy�keres �tv�ltoz�s) adja. A fizikai fejl�d�s �pp�gy eszk�ze ennek, mint a szellemi. Az agyban felhalmozott inform�ci�nak, az eg�j�nak semmi �rt�ke azut�n, hogy az ember lem�solta �nmag�t, �gy vele pusztulhat. Sz�momra ezt �rja ez a pont �s ez az ateista vall�s egy l�nyeges pontja.

9. Az �l�vil�g -bele�rtve az embert is- az evol�ci�s folyamat sor�n alakult ki.

�s alakul most is, teh�t a fel�p�t�s�nk, gondolkod�sunk csak egy �tmeneti �llapotot t�kr�z, ami �ppen a t�l�l�s�nkh�z sz�ks�ges. Annyit l�tunk a vil�gb�l �s �gy, ahogy az a fennmarad�sunkhoz a legmegfelel�bb.

10. Csak azt a szellemi produktumot nevezz�k tudom�nynak, amelyet k�s�rleti ellen�rz�s al� lehet vetni.

Teh�t ha esetleg l�tezne is az �ltalunk �rz�kelhet� vil�gt�l k�l�n�ll�, m�smilyen vil�g, ezt a tudom�ny seg�ts�g�vel es�ly�nk sem lenne megismerni, bizony�tani.

Az ez ut�n l�v� magyar�zkod�s sok ponton al�t�masztja a kritik�mat, sok ponton pedig egybev�g a szerz� v�lem�nye az eny�mmel ami �r�mteli felfedez�s volt sz�momra. Igen nagy a val�sz�n�s�ge, hogy hasonl� megl�t�sokkal tekint�nk a vil�gra, csak a megfogalmaz�s st�lus�ban vannak v�lem�nyk�l�nbs�gek.

Az a t�ny azonban, hogy Istent felesleges felt�telezni, nem v�ltoztat a val�s�gon, ti. hogy vagy l�tezik, vagy nem. Az emberi fant�zia fontos term�ke a modellalkot�s. Azonban egy modell sosem azonos a val�s�ggal �s ha sok esetben hasonl� eredm�nyeket hoz az alkalmaz�sa, mint a val�s�g esem�nyei, att�l m�g lehet teljesen hib�s, vagy �sszess�g�ben k�l�nb�z�. M�s uton is megkaphatjuk �gy ugyan az eredm�nyt, de ezzel nem v�ltoztattuk meg a val�s�got.

"Olyan teh�t nincs, hogy „hib�s matematika”: A matematika mindig sz�ks�gszer�en a val�s�g igaz tudom�nya, defin�ci�szer�en az, amint ugyanis kider�l egy r�sz�r�l hogy t�ves, az m�ris nem min�s�l matematik�nak, mert nem igaz modellje a val�s�gnak!"

Ez alapj�n nem �rdemes tov�bb foglalkozni az inkviz�ci�val, keresztes h�bor�kkal, egyh�zzal kapcsolatos szexu�lis vissza�l�sekkel: a vall�s sz�ks�gszer�en mindig a j�val kapcsolatos, amir�l ut�lag kider�l, hogy rossz dolog, az m�r nem min�s�l vall�ssal kapcsolatos dolognak.

"Ak�rh�ny sikeres k�s�rlet sem igazolhat egy elm�letet, csak er�sen val�sz�n�v� teszi az igazs�g�t, hiszen lehet hogy k�s�bb, ak�r �vsz�zadok m�lva, de felbukkan ellentmond� k�s�rleti bizony�t�k vagy tapasztalat."

Teh�t az, hogy nincs Isten, nem t�ny, csak az ateist�k hite.

"Ha valaki erre azt mondja, hogy ebb�l az �ll�spontb�l kiindulva a matematika igazs�g�ban sem hihet�nk, akkor azt v�laszoljuk, �ppen hogy mi hisz�nk benne, mi a matematik�ban hisz�nk istenek helyett."

Err�l besz�ltem. Az ember abban hisz, ami bev�lt, ami bizony�that�an m�k�dik.

A szabad akarat nem l�tezik �ll�t�suk szerint, csup�n annak ill�zi�ja. Elker�lhetetlen volt teh�t, hogy le�rjam ezeket a sorokat. Ha most ezen feld�h�dn�k es abbahagyn�m az �r�st, azt sem szabad akaratomb�l tenn�m, el�re kisz�m�that� esem�ny volt. Term�szetesen lehetetlen volna minden ilyet kisz�molni, ami a vil�gon t�rt�nik. Emberi sz�m�t�sok szerint egyed�l Isten volna k�pes r�. Elm�letben nagyon sokminden m�k�dik, k�nnyen belefuthat egy olyan gondolatmenetbe az ember, amib�l csak fejf�j�ssal tud kikecmeregni. Ilyenkor felvet�dik a gyan�, hogy tal�n m�g sem �rthet�nk meg mindent.

Az ez ut�n k�vetkez� elmebajr�l sz�l� r�sz ugyan�gy megb�lyegzi a vall�sos embereket, mint ahogy a fanatikus vall�sosok b�lyegzik meg az ateist�kat. Erre szokt�k mondani, hogy a v�gletek �ssze�rnek, vagy m�s szemsz�gb�l tekintve: egyik kutya, m�sik eb...

Ezut�n Isten defin�ci�ja �rdemel k�l�n�sebb figyelmet. Nem veszem magamnak a b�tors�got, hogy a kereszt�nyek nev�ben sz�ljak, mert nem ismerem el�g j�l a vall�st, azonban mivel a NAK f�leg a kereszt�nys�g ellen sz�l, kit�rn�k egy kicsit Isten meghat�roz�s�ra. M�r csak az�rt is, mert nem mindegy, hogy egy m�m l�t�n vagy nem-l�t�n vitatkozunk-e, vagy pedig egy szem�ly�n. Igen, Isten sokak szerint egy szem�ly, akinek ak�r szem�lyi igazolv�nyt is ki lehetne �ll�tani. Nem egy meghat�rozhatatlan halmaz�llapot� anyag, mindent bet�lt� �ter, mez� vagy ak�rmi. Teh�t vit�zhatn�nk nyugodtan egy hozz�nk n�mileg hasonl� szem�ly l�tez�s�r�l is ak�r. Ha nem l�tezik akkor az ateist�knak van igaza, ha igen, akkor bizony�ra �rdekl�d�ssel figyeli a vit�t.

Az istenhit m�r lehet m�m, ahogy az ateizmus is. Mindkett� k�nnyen �s gyorsan terjed, az egyik k�z�l�k betegs�g is lehet ak�r, ha nem is elmebaj, de szem�lyis�gzavar. Mindenesetre nem vesz�lyes annyira, hogy ez�rt el kellene puszt�tani az egy�nt aki hordozza. Nem hinn�m, hogy k�zvetlen�l a vall�s vagy a vall�s�ld�z�s volt a h�rhedt v�rengz�sek oka. Ink�bb az ember alapvet�en agressz�v term�szete: ha nem lett volna vall�s, h�t tal�l m�s okot, ami�rt kionthatja a t�bbi ember v�r�t. Mindegy, hogy van-e rajta sapka...

A f�lelem szerepe ugyancsak �rdekes. Az ateista vall�sban is er�s szerepe van. Ugyanis az ateista elfogadja a hal�lt, "ahogy van". Elk�pzeli, milyen mikor alszik, eszm�let�t veszti, vagy miel�tt megsz�letett: semmilyen. Ett�l nem kell f�lni, szemben�z a hal�llal. Amelyik ellens�g�nkkel szemben�z�nk, att�l t�bbnyire nem f�l�nk. A kereszt�nyek t�bbs�ge ugyanakkor �resnek, f�lelemmel telinek �rzi ezt a hal�lt. � az�rt nem f�l, mert birtok�ba jut egy olyan hitnek, ami alapj�n �gy fogja fel a hal�lt, mint egy �talakul�st, ami val�j�ban nem az, aminek l�tszik. Hanem ak�r rosszabb is lehet. Ez biztos�tja, hogy ne vegye k�nnyen az �letet, hogy komolyan fontol�ra vegye amit a t�zparancsolatban �rtak le neki. En�lk�l k�nnyelm� �letre cs�b�tana a t�lvil�g lehet�s�ge. Az ateist�t az �vja meg �lete elpocs�kol�s�t�l, hogy a hal�llal v�get �r sz�m�ra minden. Egy-egy.

Vajon mi�rt nem szeretik egym�st az ateist�k �s a h�v�k? N�zz�nk n�h�ny szempontot.

-Az ateist�t el�nti az ut�lat, mikor megl�tja a h�v� arc�n az �jtatos f�l�nyess�get, a h�v�t meg akkor, mikor az ateista agresszivit�s�t tapasztalja mag�val szemben. Persze lehetne ford�tva is.
-A h�v� kij�n a sodr�b�l, mikor olyan szabadgondolkod�sr�l hall, ami eleve elveti Isten l�tez�s�nek lehet�s�g�t, az ateist�nak felfordul a gyomra, mikor egy Bibliaid�zetet hall indokl�s gyan�nt.
-Az ateista megmosolyogja az �r�k �let rem�ny�ben el� h�v�t, tal�n sajn�lja is butas�g��rt, hiszen elszalasztja �lete sok lehet�s�g�t. A h�v� szomor� lesz, mikor siv�rnak l�tja az ateista "vall�si meggy�z�d�s�t" �s im�dkozik �rte, nehogy elsz�rja szeg�ny az �r�k �let lehet�s�g�t.

�gy els� hall�sra �sszeegyeztethetetlennek t�nik a k�t szeml�let. �s akkor ott vannak a f�lre�rt�sek, mikor a h�v� azt gondolja, hogy az ateist�k mind z�ll�tt �letet �lnek, az ateiste pedig azt, hogy minden h�v� a papok kolompja ut�n baktat� birka. Nem is tudom, melyik t�ved nagyobbat.

A kukkol�s-Isten gondolatmenet egy elkeseredett ember benyom�s�t kelti, persze ugyanezzel vissza lehet v�gni ezekre a sorokra is. De m�gis, legink�bb azokb�l lesz ateista, akiket er�szakkal pr�b�ltak megt�r�teni, megal�ztak azzal, hogy im�ra k�nyszer�tett�k �s mindezt sokszor az�rt, mert k�zben a t�r�t� a saj�t lelki �dv�re gondolt. Meglehet�sen visszatasz�t� dolgok ezek, ak�rcsak az Isten nev�re hivatkoz� boszork�ny�get�k �s t�rsaik. Nem lehet minden ilyenn�l azzal takar�zni, hogy az �rd�g m�ve volt. Bizony ez emberek m�ve, eg�szen h�tk�znapi gonosz emberek�, akik abban l�tj�k az eszk�z�ket, hogy Isten nev�vel a j�hiszem� (ateist�k sz�m�ra leford�tva: mosott agy�, birka) h�v�knek b�rmilyen mocskot be lehet adni. Ett�l jogosan f�ltik az ateist�k gyermekeiket �s nem egyszer ellens�get l�tnak a h�v�kben. Leggyabban az egyh�zakat ki�ltj�k ki b�n�snek, nem is alaptalanul. Ez a "szervezett hit" s�t�t oldala. Ez al�l egyetlen vall�s sem mentes�l, ha megalakul az atesita egyh�z, el�re meg merem j�solni a hasonl� esem�nyeket vele kapcsolatban. Mi adna ennek az eg�sznek l�tjogosults�got? HA l�tezne, akkor a t�lvil�g, az �r�k boldogs�g k�rp�tl�sul szolg�lna? Ha az ateista egyh�z ler�ntan� a leplet az Isten-mes�r�l �s k�ts�get kiz�r�an bebizony�tan�, hogy nincs Isten. �gy, hogy mindenki elhiggye, mint azt, hogy a F�ld g�mb�ly�, akkor meg�rn� lem�sz�rolni p�r elvakult h�v�t, aki az ateist�k ellen l�zongana? Vagy �rdemesebb volna b�k�ben �lni egym�s mellett? Att�l f�gg, mekkora a t�t. Valahol a determinizmus fejf�jd�t� k�rd�s�n�l lyukadn�nk ki megint.

A NAK szerint az ateizmus a val�s�gb�l indul ki. M�r kor�bban �rtam, hogy amit felfogunk �rz�kszerveinkkel, m�szereinkkel, meg�rt�nk agyunkkal, az a val�s�g egy szelete. Ebb�l indulhat tal�n ki, a teljes val�s�gb�l semmif�lek�pp. A marad�k (Isten nem l�tezik stb.), egyszer� dogma, �pp ugyanannyira indokolt, mint a vall�sok�.

"Na de most komolyan: egy igazi ateist�t egy�ltal�n semmif�le csoda SEM gy�zhet meg!"

�gy fest az, mikor az ember eleve kiz�rja mag�t valamib�l. Nincs �s k�sz. Ha l�tom akkor sincs, ha megtapintom akkor sincs. Ha elhiszem, hogy van, akkor sincs, ha minden ember azt mondja rajtam k�v�l hogy van, akkor sincs. Ne is vitatkozzanak velem, mert nincs. Ez volna az ateizmus? Megintcsak a t�r�t�s ellen val� agressz�v fell�p�st tapasztalja az ember. Sok lehet az olyan ateista, akit a kereszt�nyek, vagy m�s vall�s�ak rontottak el, tettek azz�. �s ezzel hal�l�ig egy�tt kell majd �lnie. El kellene ezen gondolkodni minden sikertelen t�r�t�si k�s�rlet ut�n. Mit�l jobb egy h�v� m�dszere az ateist��n�l, ha csak annyit mondd, hogy m�rpedig van Isten �s k�sz. Mert azt mondtam, az�rt. Nem egy kereszt�ny van, aki s�t�ni megnyilv�nul�st l�tna benne, sz�nd�kos "�zletrombol�st". A t�m�ra visszat�rve nem tudom, az ateist�kn�l minek, kinek tudhat� be az eff�le, de mivel nincs �rd�g akire r� lehetne kenni, h�t majd elviszi h�t�n a szerz�.

Ugyanilyen balgas�g, ha egy h�v� azt mondja, hogy Isten gy�l�li az ateist�kat. Ha l�tezik Isten, akkor � egy olyan l�ny, aki az �rd�g�t is a szeretet�vel �li meg. A harag m�r egy fokkal jobban hangzik, mert haragudni arra is lehet akit szeret�nk. Maradjunk annyiban, hogy ha van Isten, igenis szereti az ateist�kat is. Ha egy ateista Isten el� �ll, sz�molnia kell vele, hogy ugyan�gy letagadja, mint ahogy � �let�ben tette Istennel. Ha pedig egy k�telked� �ll el�, sz�m�that a k�vetkez�kre: "N�zz�k csak, bej�hetn�l a mennyek orsz�g�ba, de nem tudom, l�tezel-e, vagy meghalt�l az el�bb..." Val�ban el lehet j�tszani ezekkel a gondolatokkal, de egyr�szt b�rmit ki lehet hozni bel�le, m�sr�szt nem v�ltoztat a val�s�gon.

Az ateist�k szerintem nyugodtan haszn�lhatj�k a t�zparancsolatot, ha frusztr�ln� �ket az Isten sz�, helyettes�ts�k be a "j�zan eszed", "tudom�ny", "�nmagad" vagy "g�njeid" sz�val. Viccet f�lret�ve a vall�si r�sz�t hitetlen�l olvasva is sok irodalmilag �rt�kes sz�veg van a Bibli�ban �s a t�zparancsolat is ide tartozik.

A k�vetkez�ekben megtudhatjuk, hogy az ateizmus nem vall�s. Ugyanakkor olyanban hisz, amit nem lehet bebizony�tani. Ti. hogy nincsenek angyalok, nincs Isten, nem t�madunk fel, stb.

Kider�l, hogy az ateist�knak joga van gyal�zni Istent, vele egy�tt s�rtegetni a m�sik embert is, aki hisz benne. Ha a h�v� vitapartnernek van egy kis esze, nem v�g vissza �s nem hagyja mag�t ilyen m�don kihozni a sodr�b�l. Ha nincs, akkor ak�r vereked�sbe is torkollhat a dolog, sz�mos Istenre �s a tudom�nyra sz�rt szitok ut�n. Van, aki ez�rt vall�sos, vagy ateista, �gy keresi a vita lehet�s�g�t. Komoly s�relmek �llhatnak ilyenkor a h�tt�rben, ak�r tiltott�k a vall�st�l az illet�t, ak�r t�r�tett�k er�szakkal. Tal�n ez�rt is van az, hogy a nagy vall�s�ld�z�sek k�zepette felvir�gzik a vall�s, majd visszak�sz�n az ateizmus �s ez �gy pulz�l f�ggetlen�l a tudom�ny fejletts�g�t�l �s az �tlagm�velts�gt�l.

Az ember�rt�sr�l k�r vitatkozni. Rengeteg j�sz�v� 'ateista' �s v�rengz� 'h�v�' ember van, nem ezen m�lik. Az, hogy a vall�sos ember len�zi az ateist�t �s ford�tva, azonban m�r �sszek�l�nb�z�sre ad okot. �rdemes arra gondolni, hogy rengeteg ateist�b�l lett m�r h�v� �s ford�tva. Van, aki �lete sor�n t�bbsz�r is "v�lt". Ett�l m�g ember marad �s az �letet le lehet �lni Istennel, vagy Isten n�lk�l is. A f�bb k�l�nbs�gek a hal�l k�r�l, illetve -ut�n k�rvonalaz�dnak. A vall�sok alapvet� jellemz�je, hogy a megt�rtek �gy �rzik, r�tal�ltak a helyes �tra. �s aki nem �rdekb�l vagy hatalmi t�rekv�sek miatt gyakorolja a vall�st, hanem j�hiszem�en, az is �gy gondolja, hogy j�t tenne vele, ha m�sokat is r�venne, hogy higgyenek. Hiszen akkor vele lenn�nek majd a mennyorsz�gban, vagy megj�nne a j�zan esz�k �s ahelyett, hogy im�kat mormoln�nak gondolkodn�nak v�gre. �gy gondolom, minden hit meg tudja magyar�zni a maga kiz�r�lagos l�tjogosults�g�t. A kereszt�nys�g azzal, hogy "felt�madunk" �s ha ez igaz akkor bolond aki nem hisz, az ateist�k meg azzal, hogy a tudom�ny m�r bizony�tott, a vall�sosak k�z�ns�ges elmebetegek, a vall�si vezet�j�k �ltal befoly�solhat�ak, ez�rt vesz�lyesek is. Ha lenne az ateist�k kez�ben egy tabletta, ami "meggy�gy�tan�" a h�v�ket, a kereszt�nyek�ben pedig egy m�sik, ami "megvil�gos�tan�" az ateist�kat, sokan kevern�k ismer�seik k�v�j�ba a gy�gyszereket, tiszta j�hiszem�s�gb�l. Kezelni kell a m�ss�got, nem megv�ltoztatni. Olyan �gyben, ahol sokezer �ve nem der�lt ki mindenki sz�m�ra nyilv�nval�an az igazs�g, tal�n kicsit �vatosnak kell lenni. K�nnyen r� lehet fogni egy hat�kony m�mkomplexre vagy az �lland�an dolgoz� s�t�nra, de val�sz�n�leg m�gis nehezebb a k�rd�s ann�l, minthogy "szerintem van", "szerintem meg nincs" alapon vit�t lehessen nyerni. Gyeng�k az �rvek �s t�l nagy a t�t. Ugyanis sok h�v� �s ateista is bizonytalan �s nem mindegy, hogy van-e Isten.

Milyen teh�t az ateist�k vall�sa?

"Mi tulajdonk�ppen nem istentagad�ak vagyunk, hanem „istentud�ak”: tudjuk ugyanis, mi az „Isten”: egy nagy fert�z�k�pess�g� kultur�lis m�m."

Nem lehet tudni, hogy van-e olyan ateista aki el�tt ez a "mumus" m�r-m�r megelevenedik, vagy azonos�tja az emberrel aki hordozza azt, de ez ellen kell k�zdenie. Vagy nem kell, mindegy. Mindenesetre nem a bar�tja ez a m�m. A tudom�ny �s a j�zan �sz az egyetlen hat�sos eszk�z ellene, vagyis az ember maga. Ha majd tal�lkozunk f�ld�n k�v�li �rtelmes l�nyekkel, seg�thetnek �k is, de egyel�re az ember csak mag�ra sz�m�that a tudom�ny ter�n. S ha Isten val�ban l�tezne, �gy ahogy azt az "elmebetegek" �ll�tj�k, nem bizonyulna valami hat�kony fegyvernek ellene. De erre nagyon kicsi az es�ly, ugye?

�d�m �s �va val�ban a j� �s a rossz tud�s�nak f�j�r�l ettek. Addig sem voltak h�ly�k, de nem tapasztalt�k meg a rosszat. Most m�r tudjuk milyen, ha f�j a fogunk. M�sr�szt olyanok vagyunk mint a rossz gyerek, szeret�nk ellenkezni. A biztos is lenne benne n�h�ny ateista, hogy a Bibli�t val�ban Isten sugalmazta, akkor is ellenszeg�lne neki. "Menj a francba a mennyorsz�goddal meg az �r�k �leteddel! K�l�nben is van egy csom� j� �rvem az eg�sz baroms�g ellen, sokkal jobb ha most meghalok, mintha az �r�kk�val�s�gig egy "�rnak" kellene engedelmeskednem a felh�k k�z�tt." Mit tesz ilyenkor egy "sz�l�"? Tegy�k fel, hogy igaz a t�rt�net. �s val�ban, min�l t�bbet tud valaki, ann�l ink�bb elt�volodik Istent�l (olvashatjuk a NAK-ban, hogy a diplom�sok k�z�tt t�bb az ateista). Ha tov�bbra is felt�telezz�k, hogy igaz a t�rt�net, semmi sem z�rja ki, hogy miut�n �tverekedt�k magunkat a tudom�ny minden r�szlet�n, fel�r�nk a "cs�csra" (meg�rt�nk mindent, ami csak emberi �sszel felfoghat�) �s visszafordulunk, megintcsak megl�tjuk az Istent. Ahogy t�volodtunk egyre kev�sb� �rezt�k a k�zels�g�t, most a cs�csr�l �jra l�tjuk, de a hegytet�n h� van �s hideg, mint �ltal�ban. Tal�n eff�le hasonlattal lehetne kifejezni a kereszt�ny ember �rz�s�t. Mit mond erre a szabadgondolkod�? Ugyan m�r, zagyvas�g. Csak arr�l szabad gondolkodni, ami tudom�nyos, t�nyekkel al�t�maszthat�, nehogy megfert�zze agyunkat a gonosz m�m.

"Ez hogy a vil�g megismerhet�, az ateist�k sz�m�ra nem valamif�le bizony�t�sra szorul� t�tel, hanem alapvet� axi�ma, mintegy �nk�nt v�lasztott ismeretelm�leti aspektus. Ezt teh�t mi nem bizony�tjuk, egyszer�en ebb�l indulunk ki, mert ez �rtelmet ad az �letnek!"

Van egy k�z�s pont a k�t ir�nyzat k�z�tt: a vall�sos ember sem bizony�tja Isten l�tez�s�t, egyszer�en ebb�l indul ki, mert az �rtelmet ad az �letnek. A tudom�nynak persze t�bb eredm�nye van. A kereszt�nyek eredm�nyei nagyon nehezen, vagy egy�ltal�n nem �llj�k ki a tudom�ny pr�b�j�t. De a c�lj�t mindkett� teljes�ti: �rtelmet adhat az ember �let�nek. A vall�sos persze r�j�het hal�la el�tt, hogy f�l�sleges volt a sok ima, elhagyta az istene. Az ateista meg arra, hogy nincs re�lis es�ly meg�rteni a vil�g minden term�szeti t�rv�ny�t, a civiliz�ci� el�bb-ut�bb elpusztul �s oda lesz a sok tud�s is. Az ember �letmin�s�g��rt meg �nc�l� k�zdeni, hiszen �nz� g�ng�pek vagyunk, l�lek n�lk�l, a t�l�l�s miatt fel�ledt �ntudattal, nincs szabad akaratunk, de m�g egyetlen szabad gondolatunk sem. Minden szabads�ggal kapcsolatos dolog ill�zi� �s most mindj�rt leoltj�k a villanyt... Azt senki sem tudja, h�nyan t�rnek meg hal�luk pillanat�ban �s h�nyan vesztik el a hit�ket. Azonban t�bb mint val�sz�n�, hogy legt�bben emberi kapcsolataikat �rt�kelik ki utols� pillanataikban. Szeretetre v�gynak, nem tud�sra. Persze mondhatjuk, hogy a hal�l el�tti �llapot nem norm�lis �llapot, az �leter�s feln�tt ember� norm�lis ink�bb. De ha belegondolunk, hogy mikor nem k�tnek m�r �rdekek ebben az �rny�kvil�gban, akkor azon j�r az esz�nk mennyit szerett�nk �s mennyit szerettek benn�nket, tal�n nem �rdemes b�ntani a m�sik embert.

A r�gi b�lcsek �r�sait t�bbnyire mosolyogva olvassuk. Vannak �r�k �rv�ny� b�lcsess�gek, hogy-hogy nem, el�g sok a Bibli�ban is szerepel. A tudom�nyos sz�vegek azonban el�g sok t�ved�st tartalmaznak. Hogy egyenl�en m�rj�nk, eml�ts�k meg a Bibli�b�l a "vil�g�t�" Holdat vagy a "megny�l� �gi csatorn�kat". Ez az akkori tudom�ny �ll�sfoglal�sa volt az es�r�l �s a Holdr�l. Nem kicsit r� az es�ly, hogy p�rezer �v m�lva hasonl�an mosolyognak majd a mai tudom�nyon. Persze hasznos az emberis�gnek, kutatni kell �s alkalmazni a felfedezetteket, de el kell ismerni, hogy a filoz�fi�ra is sz�ks�g van �s nem helyettes�thet� a tudom�nnyal. Nem megfelel� indok az, hogy "h�lyes�g mert nem tudom�nyos". Van-e r� ig�nye az embereknek, seg�thet-e (tudatunk m�k�d�s�vel kapcsolatos) probl�m�k lek�zd�s�ben stb. Ha nem kellene, nem volna. A tudom�nyos szeml�let� szabadgondolkod� pr�b�lja ink�bb bizony�tott t�nyekkel al�t�masztani, mi�rt van ig�ny filoz�fi�ra. Az, hogy "az elmebeteg fundik t�l h�ly�k a tudom�nyhoz, ez�rt filozof�lgatnak", nem t�l hiteles. Kocsm�ban m�g elmegy, de rontja az ateist�k hitel�t. F�leg ha �gy vetik el, hogy egy�bk�nt "nem �ll r� az agyuk", esetleg az�rt nem foglalkoznak vele, mert (azt mondj�k) nem �rdekli �ket. Megjegyzem �n nem �rtek sem a filoz�fi�hoz sem (egy�b) tudom�nyokhoz, ez�rt nem t�r�k p�lc�t egyik l�tjogosults�ga felett sem.

"A vall�st mi ateist�k egy�rtelm�en k�rosnak tartjuk. Hogy egy hasonlattal �lj�nk: A fen�knek is term�szetes r�sze a seggszag, norm�lis ember m�gis igyekszik minimaliz�lni!"

Ilyet az�rt nem j� �rni, mert komolytalan. �gy hangzik, mintha valakinek gyermekkor�ban lett volna valami rossz tapasztalata a vall�ssal kapcsolatban �s m�g mindig mag�ban hordozn�. Nem k�vetkeztetek most semmire, csak felh�vom az olvas�k figyelm�t, hogy haszn�lj�k fel a tudom�ny eredm�nyeit az eff�le vall�skritik�k �rt�kel�s�hez (az orvostudom�ny ter�let�n kell keresg�lni).

Az evol�ci�r�l sz�l� r�sz eg�szen j�ra sikeredett, nem gondoln�m, hogy vit�ba kellene sz�llni a tudom�nnyal ezen a t�ren. Vannak az elm�letnek olyan r�szei amelyek minden bizony�ra egyeznek a val�s�ggal, a t�bbi k�rd�sben pedig majd "szembesz�ll" mag�val a tudom�ny �s f�nyt der�t a helyes v�laszra.

A t�k�letes Istenr�l sz�l� r�sz majdnem t�k�letes p�ld�ja annak, mikor olyanr�l folyik a vita, amit egyik f�l sem k�pes felfogni. Persze, l�tezhet Istent�l f�ggetlen�l az �r�kk�val� Vil�g, mondhatjuk, hogy �gy van. Azonban ez bizony�thatatlan �ll�t�s �s m�ltatlan egy ateist�hoz. Jobb bevallani, hogy nem tudjuk, mit�l, mikort�l l�teztik a Vil�g �s mi volt el�tte, m�r ha van olyan, hogy el�tte. Vannak olyan k�rd�sek, amire nincs v�lasz. Ilyen a mindenhat� Istennel kapcsolatos. Nem alkalmas az agyunk arra, hogy "sz�m�t�sokat v�gezz�nk" a hat�rtalan, vagy a mindehat� fogalm�val. Van, amire semmilyen tudom�nyos m�dszerrel nem fogjuk megtal�lni a v�laszt. Vonatkoztassunk el Istent�l: tud-e egy mindenhat� l�ny akkora k�vet teremteni, amit magas em b�r el? Egyetlen �rtelmes k�vetkeztet�s ebb�l, hogy nincs mindenhat� l�ny. Maga a sz� �rtelmetlen. Legal�bbis olyan nem l�tezhet, ami mag�val szemben is mindenhat�, vagy egy m�sik mindenhat�val szemben. Felt�rhatja-e a tudom�ny vil�g m�k�d�s�t befoly�sol� t�rv�nyeket, ha csak azokkal foglalkozik, amelyek az emberi tudom�ny hat�sk�r�n bel�l esnek? Csak azokat fogja megfejteni, amelyek valamilyen k�zvetett vagy k�zvetlen kapcsolatban vannak vel�nk �s rendszeresen megnyilv�nulnak. Vagy �ppen v�letlen�l tan�i lesz�nk. Alapozhat-e erre a tudom�ny? Kit�zhetik-e az akv�riumban �l� halak, hogy felt�rj�k a vil�g m�k�d�s�nek mik�ntj�t? Addig tudnak elmenni, ameddig mozogni tudnak a k�zegben. Azon t�l a logik�jukra �s a matematik�ra kell hagyatkozniuk. Mi, mint �rtelmesebb l�nyek, mennyi es�lyt adunk a halaknak, tudva azt, hogy hi�ba szaporodnak �s marad fent az akv�rium biol�giai egyens�lya m�g egy j� darabig, de nincs erre v�gtelen sok idej�k? K�rbe tudn�-e rep�lni a F�ldet egy v�zzel teli "hal�rhaj�"? El tudna jutni a Holdra? Pedig r�gebben m�g csak azt hitt�k, hogy a szoba falai jelentik a "vil�g�r" sz�l�t. Most m�r vannak felt�telez�seik, hogy vannak m�shol is akv�riumok, ahol idegen halak �lnek. Abban az egyben biztosak csak, hogy a vil�g m�k�d�se elvileg felt�rhat� sz�mukra, mert sok eredm�nyt el�rtek m�r... mit jelentene sz�mukra, ha _mindent_ tudn�nak az "elmebeteg" hiv� halak �ltal anyaginak nevezett vil�gukr�l? Mindentud�ak lenn�nek? Hiszen ilyen nem l�tezik, tudjuk a NAK-b�l. Teh�t a vil�g nem ismerhet� meg teljes m�rt�kben. Kital�lhatunk t�rv�nyeket, melyek egyes helyzetekben meg�llj�k a hely�ket �s ezekkel eredm�nyeket �rhet�nk el. A Vil�g meg�rt�se el�g nagy sz�. Ott kezd�dik a dolog, hogy meg kell �rteni, keletkezett-e a vil�g, vagy mindig is volt, id�ben �s t�rben v�gtelen-e, ha nem, akkor milyen egy id� n�lk�li vagy t�r n�lk�li "vil�g".

A j�s�gr�l sz�l� "istenellenes" �rv: val�ban, a j� �s a rossz t�nyleg el�g rugalmas fogalom. Nekem rossz, ha meg�lik akit szeretek, s�t neki is rossz, a kukacoknak, akik a tetemb�l t�pl�lkoznak, azonban az egyik legf�bb j�, ami csak t�rt�nhetett vel�k. �gy van ez, mikor nem l�t tov�bb az ember az orr�n�l. Ha belegondol, hamar kider�l, hogy nincs is j�, vagy rossz, m�g a p�rtj�ra nem �llunk valakinek (pl. a saj�tunkra). �gy is �rtelmezhetj�k a Bibliai t�rt�netet, �gy l�tja a vil�got az, aki evett a j� �s rossz tud�s�nak f�j�r�l.

A Bibli�ban l�v� ellentmond�sok �s erk�lcstelens�gek le�r�sa meglehet�sen nagy r�sz �lel fel a NAK terjedelm�b�l. Val�ban j� k�rd�s: ha ennyi diszn�s�g van a Bibli�ban �s a mai kor embere el�l m�r nem rejtik el ezeket, mi�rt van az, hogy n�ha am�gy eg�szen �rtelmesnek t�n� h�v�k is az Isten j�s�g�r�l besz�lnek. Az el�z�ekb�l kiindulva: lehet, hogy ami az embernek rossz, az Istennek j�? Vagy a vil�g szempontj�b�l j�? Tulajdonk�ppen nincs olyan r�sze a t�zparancsolatnak, ami ellen ne v�ten�nek az �sz�vets�gben. Meglehet, hogy az�rt vannak ezek a t�rt�netek a Bibli�ban, hogy r�mutassanak: az embernek meg kell tapasztalnia a j�t �s a rosszat, erre szerz�d�tt mikor evett az alm�b�l. A legf�bb rossz pedig a hal�l �s a b�n�ss�g gondolata, ami eg�sz �let�nkben v�gigk�s�r. Az �r�k �let f�j�r�l m�r nem ehett�nk, �gy nem �lland�sult ez az �llapot: a hal�llal v�get �r a j� �s a rossz megtapasztal�sa is. Addig azonban hatalm�ba ker�theti az ember az �rz�s: igen, meg�rdemlem a szenved�st, mert c�lt t�vesztettem, nem tudom elker�lni a b�nt. Ez az, amit�l az ateist�nak felforr az agyvize: �t ne tan�tgassa senki j�ra meg rossza, ne al�zz�k meg �s nincs sz�ks�ge megv�lt�sra, vele ne sz�rakozzon semmilyen isten. Ez a vall�s nem is a megt�r�sr�l sz�l, teh�t nyugodtan le lehet �lni b�k�ben az �let�nket, azut�n sz�pen meghalhatunk. Minden jel arra utal, hogy ez az egyetlen, val�s�gban is l�tez� �t, a t�bbi mese.

Vajon van-e ments�g az �sz�vets�gi gyal�zatoss�gokra? Tud-e tal�lni a h�tk�znapi ember egyetlen olyan indokot is, amivel m�r elfogadhat�v� lehetne tenni az ott olvashat� v�ront�sok l�t�t. Nekem egy jutott csak eszembe: akkor, ha amiben �l�nk, nem a teljes val�s�g. J�tszunk el a gondolattal, ak�r szabad ilyet egy szabadgondolkod�nak, ak�r nem (ha nem szabad, akkor az ateist�k ugorj�k �t ezt a p�r sort). Tegy�k fel, hogy t�nyleg a val�s�g, amiben �l�nk, de �rz�kszerveinkkel, m�szereinkkel, gondolkod�sunkkal nem �gy l�tjuk azt, ahogy val�j�ban l�tezik. Megett�nk egy alm�t, amit�l j� sz�nd�kkal tiltottak: ha valaki k�b�t�szert fogyaszt �s r�meket l�t, fel fog-e h�borodni a dolgon? Meg tudjuk-e minden esetben k�l�nb�ztetni a r�m�lmot a val�s�gt�l? Esetleg csak egy halv�ny meg�rz�s k�s�r benn�nket, hogy most �lmodunk. Lehet, hogy m�g mindig csak �d�m �s �va l�tezik, sokminden lehet. Csak nincs r� bizony�t�k. Zagyvas�g, mondan�k az anti-fundik. Zagyvas�g, de sok embert nem hagy nyugodni.

J�tsszunk, most egy kicsit "fundit". A NAK v�g�n k�rd�sek vannak a fundikhoz, amire nyilv�n csak elfogadhatatlan v�laszokat lehet adni az ateist�k sz�m�ra, l�ssuk:

"—Mikor l�pett be az evol�ci�s folyamatba Isten: csak az els� �l� sejtet teremtette, vagy minden �llatot k�szen, vagy csak az embert?"

-Mikor kital�lta az evonl�ci�t.

"—Ha minden �llatot Isten teremtett a hatodik napon, akkor a d�n�kat is? �s mit evett a T-Rex, ha nem volt szabad ragadoznia az �denkertben?"

-Az el�bb m�g evol�ci�r�l besz�lt�nk. Na mindegy. Lehet, hogy a teremt�s alatt nem a legy�rt�sukat �rti a Biblia. Esetleg csak leskiccelte a g�nt�rk�p�ket. A T-Rex-et meg hibern�lhatta is, fene tudja.

"—A jehovist�k f�ldi Paradicsom�ban majd �ll�t�lag szalm�t eszik az oroszl�n. Isten �talak�tja majd az em�szt�rendszer�t neki is k�r�dz�v�? De akkor az m�r nem is oroszl�n lesz! A fogazat�t is �talak�tja? Mert a mostanival nem tud hat�konyan n�v�nyeket r�gcs�lni!"

-A nem jehovist�k szerint meg jehovist�kkal t�pl�lkozik majd. Mindenesetre sok s�letlens�get �ll�tanak, az biztos. Eln�z�st a jehovist�kt�l.

"—Mit v�tettek a d�n�k hogy kipusztultak? Nem f�rtek tal�n be No� b�rk�j�ba?"

-Voltak viszonylag kis d�n�k is, azok felf�rtek volna. Val�sz�n�leg No� �gy l�tta, hogy a d�n� egy evol�ci�s zs�kutca, r�ad�sul nagy �s sok tr�gy�t termel. Ez lehetett az oka, hogy nem engedte fel �ket.

"—Pontosan mekkora b�rk�ja volt No�nak, hogy belef�rt az a rengetegsok �llat, mindegyikb�l t�bb p�r is? H�ny n�gyzetcentim�ter jutott egyre-egyre? A brontoszaurusz nem �rezte kiss� kicsinek a ketrec�t? H�ny �vsz�zadon �t �p�tette No� a b�rk�t egymag�ban, �s nem korhadt-e el az eleje, mire befejezte a v�g�t? No� csal�dja bizony�ra eg�sz nap a sok szart pucolta a sok �llat ut�n, hogyan b�rt�k annyi id�n �t er�vel? �s hov� f�rt a sok t�pl�l�k a n�v�nyev� �llatok sz�m�ra, vagy egy k�l�n usz�lyt is vontattak maguk ut�n? Mit ettek a h�sev� �llatok a b�rk�n?"

Val�sz�n�leg Isten hamarabb j�tt r� a kl�noz�s lehet�s�g�re mint mi �s egy-egy sz�vetmint�t kellett No�nak mag�val cipelni..

"—No� ugye f�ldigiliszt�kat is vitt mag�val, m�sk�pp azok az �z�nv�zben mind megfulladtak volna? �s mi lett a ganajt�r�bogarak �s cs�t�nyok sorsa?"

-�k dolgozt�k fel azt a sok tr�gy�t, amir�l az el�bb volt sz�.

"—No� csal�dj�nak melyik tagja volt b�lf�rges, mert valamelyik�k az kellett legyen, ha a b�lf�rgek is �tv�szelt�k az �z�nvizet! Vagy az �r az �z�nv�z ut�n a b�lf�rgeket �jra megteremtette?"

-Val�sz�n�leg No� maga.

"—A v�rsz�v� sz�nyogokat, a cecelegyeket, a pestist �s a leprabacilust a j�s�gos �risten teremtette vagy a S�t�n? Ha a S�t�n, akkor mi�rt nincs le�rva a Bibli�ban ez a fontos momentum?"

-Isten teremthette. V�g�lis ha felt�madunk, nem jelentenek r�nk komoly vesz�lyt.

"—Mi�rt van k�t egym�snak ellentmond� teremt�st�rt�net le�rva a Bibli�ban? (az els� elbesz�l�st a Genezis 1. fejezete �s 2. fejezet�nek els� h�rom �s f�l verse (1-2,4a), a m�sodikat pedig a 2. fejezet fennmaradt sz�vege (2,4b-25) foglalja mag�ban)."

-Val�sz�n�leg a tud�sok m�r akkor is vitatkoztak rajta, hogyan keletkezett az �let. Mindkett� olyan val�sz�n�nek t�nt, hogy a vall�si vezet�k helyt adtak nekik az �r�sokban.

"—A Biblia szerint VAN lelke az �llatoknak is!"

-Nagyszer�! Val�sz�n�leg van nekik is Pokol �s Mennyorsz�g, s�t Purgat�rium is.

"—Mik�nt lehet boldog a Mennyben egy istenf�l�, de gyermek�t szeret� anya lelke, ha a fia a Pokolban szenved a v�gtelens�gig, mert nem hitt Istenben, �s mondjuk par�zna �letet folytatott? Ha egy f�rfi szereti a hitetlen vagy m�s hit� feles�g�t, boldog lehet-e a Mennyben, ha a feles�ge a Pokolra ker�lt �s ott szenved, vagy ha csak sim�n nem t�mad fel egykori neje is a Mennyben?!"

-Ott m�r nem �l a gyermek-sz�l�, vagy a hitvesi viszony szerintem, mindannyian testv�rek lesznek. Mindenki a saj�t �let��rt felel �s azt kapja amit �rdemel. Az igazs�g boldogg� tesz a szem�lyes probl�m�kon t�l is.

"—Mik�nt f�r �ssze Isten v�gtelen irgalm�val, hogy a S�t�nt a v�g�t�letkor megsemmis�ti, ahelyett, hogy megjav�tan�?"

-Mert a S�t�n nem k�r irgalmat. A S�t�n att�l S�t�n, hogy nem akar megv�lt�st.

"—A t�k�letes �s abszol�t j�s�gos Isten mik�nt teremthetett annyira gonosz l�nyt, mint a S�t�n? S ha a S�t�n nem is volt a kezdetekt�l gonosz, a mindentud� Isten nem l�tta tal�n el�re, hogy fel fog l�zadni ellene?"

-A mindenhat� Isten a S�t�nnak is szabad akaratot adott, jogot ahhoz gonosz vagy j� legyen. Nyilv�n a mennyorsz�gban nem engedte randal�rozni, �gy mi l�tjuk vend�g�l. Nem lenne musz�j engednie ezt Istennek, de a Gonosz elleni k�zdelem er�s�t benn�nket �s elv�gzi helyette az emberek hit szerinti v�logat�s�t.

"—Ha a lelki�llapotunk a lelk�nkt�l f�gg mint m�r a sz� is erre utal, mik�nt hathatnak r� teljess�ggel anyagi eredet� okok, p�ld�ul n�h�ny poh�r alkohol, vagy agys�r�l�s? Vagy 40 fok feletti l�z?"

-Mert a lelk�nk test�nkbe van z�rva. Olyan, mint egy doboz, amiben leveg� van. Am�g nem sz�kik ki bel�le, a g�znem� anyag felveszi az �t k�r�lvev� test alakj�t, �sszenyom�dik, kiterjed. De ha egyszer elszabadul onnan, akkor sz�t�rad a semmiben, hacsak valaki be nem fogja �jra �s nem teszi egy jobb tulajdons�gokkal rendelkez� dobozba...

"—A Mennyben lesz-e szex? Ha nem lesz, akkor az�rt nem lesz mert lehetetlen, vagy csak tilos? Ha csak tilos, tilos lesz-e ott is az �nkiel�g�t�s? Ha lehetetlen lesz: nem lesz-e emiatt a lelkeknek hi�ny�rzet�k, nem s�v�rognak-e a testi �r�m�k e fajt�ja ut�n? Pl�ne ha megmaradnak a lelkeknek az alaki k�l�nbs�gei, hogy tudniillik ez n�i, az meg f�rfil�lek! Mert ekkor a k�l�nbs�gek l�tv�nya �hatatlanul s�v�rg�sra k�szteti a lelkeket! Megmarad-e a n�i lelkeknek p�ld�ul a mell�k �s a h�velyny�l�suk, vagy a f�rfilelkek vesztik csak el a h�mvessz�j�ket, s emiatt nem lesz szex?"

-Nem tudom, m�g nem j�rtam ott.

"—A Mennyben lesz-e olyan, hogy ruha? Ha lesz, mindenki egyenruh�ban fog j�rni, vagy lesznek egy�ni k�l�nbs�gek? Mert ha lesznek, akkor lesz divat is, s emiatt olyan b�n�k mint p�ld�ul hi�s�g! Ki k�sz�ti a ruh�t, mert ha valaki kell k�sz�tse, akkor lesz munka is, ha van munka, akkor lesz kizs�km�nyol�s..."

-Mint fent.

"—A Mennyben mindenkinek a k�lseje egyforma lesz? Mert ha nem, akkor m�ris beindulnak a s�v�r k�v�ns�gok, lesz hi�s�g, tal�n g�g is, a cs�ny�bbak szeretn�nek megsz�p�lni, lesz irigys�g... Sz�val egy�ltal�n nem sz�nik meg minden konfliktus!"

- -"-

-"—Jehova Tan�i szerint a F�ld�n val�sul meg az �j Paradicsom, �s lesz szex is, de mindenki csak a feles�g�vel lehet. El�gg� bugyuta elk�pzel�s; m�g azesetben is, ha Isten a t�lszaporulat elker�l�se �rdek�ben steriliz�lja az embereket! T�nyleg azt hiszik hogy �r�kk�n-�r�kk� lehets�ges h�s�gesnek maradni, �s soha v�gyat nem �rezni a szomsz�d neje (vagy f�rje) ut�n?! M�r n�h�ny sz�z �v m�lva is megt�rt�nik hogy az ember sz�vesen „kipr�b�ln�” mondjuk „azt a csinos sz�k�t”, m�g akkor is ha az � partnere a legcsinosabb feket�k egyike; h�t m�g ha kiss� cs�ny�cska! �s mi lesz egymilli� meg egymilli�rd �v m�lva?! Vagy Isten ennek elker�l�s�re egyforma alakot ad mindenkinek, egyforma arcot is, ugyanolyan magass�got, tests�lyt �s b�rsz�nt?! Ja, �s ha �gy lesz, hogyan ismerik meg egym�st?"

-A Jehova tan�i meglehet�sen �rdekes dolgokat �ll�tanak. M�sr�szt meg az ilyen k�rd�sek nyilv�nval�an ki akarj�k hozni a k�rdezettet a sodrukb�l, annyira korl�tolt gondolkod�sra vall a megfogalmaz�suk. Bugyuta k�rd�seket eddig senki �ltal nem l�ttott dolgokr�l fel lehet tenni ugyan, de viccel�d�sen k�v�l konkr�t v�laszt senki nem ad majd r�juk.

"—Az �jsz�vets�g szerint a v�g�t�letnek az utols� apostol hal�la el�tt kellett volna bek�vetkeznie. M�t� evang�liuma szerint (16.28) ugyanis: „Bizony mondom nektek: az itt �ll�k k�z�l n�melyek nem halnak meg, am�g nem l�tj�k az Emberfi�t, amint elj�n orsz�g�ban.” Az az eg�sz gener�ci� azonban – �s sok-sok m�s gener�ci� is az�ta! - annak rendje �s m�dja szerint egym�s ut�n elhal�lozott. A vil�gnak az � v�ge azonban m�g mindig nem j�vende el... Krisztus teh�t vagy hazudott, vagy t�vedett, vagy nem is mondott semmi ilyesmit, csak valaki �gy sum�k m�dra bele�rta a Bibli�ba, ami eszerint m�gsem eg�szen Isten szava..."

-�n ezt m�sk�nt �rtelmezem els� olvasatra: azok k�z�l akik ott �lltak �s hal�luk el�tt tan�i voltak J�zus f�lt�mad�s�nak, ha nem k�telkedtek abban amit l�ttak, akkor m�r hal�luk el�tt bizonyoss�got szerezhettek arr�l, amiben m�sok k�telked�s mellett hisznek.

"—Jehova Tan�ival besz�lgetve �rdemes megk�rdezni �ket, hogy ha annyira biztosak benne hogy okvetlen�l �k magyar�zz�k helyesen a Szent�r�st, akkor mik�nt lehet hogy m�r t�bbsz�r is cs�ny�n mell�fogtak a Vil�gv�ge megj�sl�sakor: 1874-ben Charles Taze Russell, Jehova Tan�inak egyike ezt a d�tumot j�solta meg a vil�g v�g�nek. A vil�g m�gis megmaradt! Azt�n 1914-et is megj�vend�lt�k vil�gv�g�nek, az sem j�tt be. �jabb jel�ltj�k 1975 volt, de ez a nyavaly�s vil�g az�ta is �ll, csak �s csak nem akar elm�lni! Pedig nekik t�nyleg illene tudniuk legal�bb az ilyen fontosabb dolgokat, ha egyszer meggy�z�d�s�k szerint �k tan�s�tj�k Isten szav�t, akarat�t... Ha pedig Isten err�l semmit nem mond nekik, illetlens�g olyasmit terjeszteni amire a f�n�k�k nem utas�totta �ket!"

-M�r megint a Jehov�k.. az � nev�kben t�nyleg nem tudok nyilatkozni, nem �rtem a "tanaikat".

"—A legfundamentalist�bb fundik sem nagyon szokt�k emlegetni J�zus utols� szavait amit a kereszten (Jehova tan�i szerint: k�noszlopon) mondott: „�li, �li, lama sabaktani”, azaz magyarul valahogy �gy lehetne leford�tani: „Istenem, istenem, mi�rt hagyt�l el engem”? Mert ez – ha elfogadjuk hogy J�zus �lt – bizony azt jelenti hogy J�zus komolyan azt hitte hogy a v�ge fel� lesz nagy csoda, Isten vagy annak valami angyala leszedi �t a onnan, - de semmi ilyesmi nem t�rt�nt! Isten le se bag�zta, mit tesznek �ll�t�lagos fi�val! S utols� pillanatainak k�zeledt�t �rezve maga J�zus is r�j�tt hogy t�vedett, hogy „rossz l�ra tett”, ez�rt mondta e szavakat, m�ly csal�d�s�ban! Vagyis maga a Biblia is elismeri e szavakkal, hogy m�g J�zus is r�j�tt hogy nincs igaza!"

-Mert J�zus emberk�nt halt meg, Neki is hinnie kellett a felt�mad�sban, �t�lte azokat a k�ts�geket, amit a legt�bb ember.

"—Ha J�zusnak nem volt emberi apja, akkor mik�nt �r�k�lt kiz�r�lag anyj�t�l, M�ri�t�l Y kromosz�m�t? Mert ha azt valami var�zslattal �gyk�dte be a petesejtbe az �r, akkor az sem igaz hogy J�zus igaz�n emberk�nt sz�letett meg; akkor meg m�r mindegy, teremthette volna azonnal k�szen, feln�tt m�ret� emberalakba is �t az Isten!"

-Ugyan�gy, ahogy No� 600 �ve k�nnyen lehetett kevesebb (mondjuk 28 nap sz�m�tott egy �vnek), a sz�z jelz�t is f�lre�rtelmezhett�k sokan (�ll�t�lag a fiatalasszony sz�t ford�tott�k f�lre). Ett�l a lelk�ben m�g szepl�telen volt, a testi kond�ci�k igaz�n l�nyegtelenek.

"—Ha az embert egy mindenhat� Isten teremtette, mintegy teremt� m�ve megkoron�z�sak�nt, s hozz� t�k�letesre, akkor mik�nt is lehets�ges hogy az ember anat�mi�ja teli van apr�(bb-nagyobb) t�k�letlens�gekkel? Elt�vesztette volna Isten a tervez�st, hanyag munk�t v�gzett volna? P�ld�ul: Vakbel�nk elhelyezked�se sz�mos baj, p�ld�ul a vakb�lgyullad�s forr�sa el�g gyakran; szem�nk sem t�k�letes konstrukci� (l�sd az evol�ci�r�l sz�l� fejezetben err�l �rtakat); gerincoszlopunk �gy kapcsol�dik a medenc�nkhez ahogy az a v�zszintes testhelyzet eset�n el�ny�s, de mert felegyenesedve j�runk, emiatt ez id�vel gondokat okoz, �s sz�mos gerincbetegs�g oka; egy�ltal�n, a gerinc�nk nem egyenes, holott a felegyenesedett testtart�shoz az volna el�ny�s; a fogaink k�nnyen sz�vasodnak, r�ad�sul ha kihullanak nem p�tl�dnak; szervezet�nk nem k�pes a C-vitamin el��ll�t�s�ra hab�r sz�mos eml�s�llat szervezete erre gond n�lk�l k�pes; azt�n meg: ugyan mire a f�rfiaknak mellbimb�?! A v�gb�lny�l�s �rh�l�zat�nak megtervez�se is csapnival�, ami miatt igen gyakran kapunk aranyeret... �s m�g lehetne �m sorolni a p�ld�kat... Mindez �ppens�ggel nem vall intelligens tervez�re, ellenben eff�le konstrukci�s bakikra nagyonis sz�m�thatunk, ha apr�nk�nt, az evol�ci� sor�n alakult ki a fajunk, s t�rt �t a mostani �letm�dra!"

-Isten hozz�nk k�pest t�k�letes, nyilv�n vannak Neki is hib�i. :)

"—K�in ugye a saj�t h�g�t vette feles�g�l, mert ugyan ki m�st? Persze ezt a fundik azzal szokt�k kimagyar�zni, hogy akkoriban m�g oly t�k�letes volt az emberis�g genetikailag, hogy ebb�l a v�rfert�z�sb�l nem sz�rmazhatott korcs ut�d. Ok�, de az�rt akkor is furcsa gusztusa volt Istennek hogy erre k�nyszer�tette az emberis�get..."

-Igen, ezek azok a r�szek, ahol elgondolkodik az ember: vajon sz� szerint kell �rtelmezni a Bibli�t? J�zus nem mondta volna, hogy r�buszokban besz�l, ha �gy lenne. A t�rt�net majdnemhogy mell�kes, itt egy �zenetet kell meg�rteni, ami sz� szerinti �rtelmez�sben is �tj�n, de k�pletesen �rtelmezve is. Arra kell nagyon vigy�zni, hogy ne egyes kiragadott r�szeket tekints�nk, hanem az eg�szet egyben. Olyan ez mint sok reg�ny: el kell olvasni az els� lapt�l az utols�ig, ha meg akarja �rteni az ember, mit is akart mondani az �r�.

"—Mi�rt haszn�l az Isten a teremt�skor illetve a b�nbees�s sor�n t�bbessz�mot, ha � az egyed�li Isten �s nem egy istencsoportnak a tagja? (P�lda: „�me az ember olyann� lett, mint mik�z�l�nk [!!] egy: tudja, mi a j�, �s mi a rossz.”)"

-Amennyire �n tudom, volt "szem�lyzete" m�r akkor, s�t m�g a S�t�n is tudja mi a j� �s mi a rossz, csak � a rosszat v�lasztja.

"—Istennek �ll�t�lagos mindenhat�s�ga r�v�n m�dja ny�lt volna r�, hogy nem v�tkez� embereket teremtsen. S ha m�gis ilyeneket alkotott, akkor vagy nem mindenhat�, vagy erk�lcstelen, mert saj�t rossz munk�j�nak eredm�ny�t, az �rtatlan embert s�jtja b�ntet�sekkel. �s arra sem lehet hivatkozni, hogy az istens�g az embereknek szabad akaratot adott a cselekv�sre, hisz a f�ldi haland� b�nre hajl� �rtelme is istent�l ered. S egy�bk�nt is: mint �ll�t�lag mindentud� hatalomnak el�re tiszt�ban kellett lennie vele, hogy teremtm�nyei a t�le kapott �sszel �nmaguknak �rtanak majd. Ha azt�n m�gis esend�nek alkotott meg benn�nket, akkor vagy nem mindentud�, vagy ha az, akkor erk�lcsileg n�la gonoszabb l�nyt nem lehet elk�pzelni. �s nem k�l�n�s, hogy a Genezis istene nem csup�n az embert teremti b�nre hajl�nak, �nmag�t bajba sodorni tud�nak, hanem egy�ttal l�trehozza azokat az objekt�v dolgokat is, amelyek r�v�n a negat�v emberi tulajdons�gok �rv�nyre juthatnak? Megteremti ugyanis a cs�bos gy�m�lcs� f�kat, az �r�k �letnek, valamint a j� �s rossz tud�s�nak a f�j�t, s ezeket a legszembe�tl�bb helyre, az �denkert kell�s k�zep�re helyezi..."

-R�ad�sul m�r a teremt�s el�tt tudta, hogy sz�ks�g lesz egy �z�nv�zre stb. Mihez k�pest volna j� a paradicsom, ha nem ker�l�nk most ide, kinl�dni egy kicsit? Saj�t er�nkb�l, saj�t k�runkon, Isten n�lk�l. Edzetlen, tunya f�rgek voln�nk. Persze erre j�n a v�lasz, hogy mi�rt nem teremt az Isten hegyet v�lgy n�lk�l, mikor � mindenhat�. Az�rt, mert nem lehet. A mindenhat� azt jelenti, hogy minden felett hatalma van, ami felett csak lehets�ges. Az eleve k�ptelen dolgok felett az�rt nincs, mert egyszer�en nem l�teznek azok a dolgok. Ami l�tezik, azt el tudjuk k�pzelni.

"—A kereszt�nys�g abszol�t logik�tlan amiatt is, mert �gy tartja, hogy sz�let�s�nk el�tt nem voltunk sehol, minden sz�let�skor �j l�lek keletkezik; ellenben ez a l�lek a hal�la ut�n �r�kk� �l vagy a Pokolban, vagy a Mennyben! Ebb�l viszont az k�vetkezik, hogy a lelkek sz�ma a Vil�gmindens�gben folyamatosan n�vekszik! El�gg� furcsa �gy elk�pzelni Istent, mint egy termeszkir�lyn�t, aki folyton csak tojja a vil�gba a kis l�lektoj�sokat..."

-Ez�rt is szimpatikus sokaknak az olyan vall�s, ami �sszemossa a kereszt�nys�g tanait az �jj�sz�let�s lehet�s�g�vel. Azonban nincs erre sz�ks�g, hiszen mindenk�ppen v�ges sz�m� ember fog sz�letni, egyszer kipusztul majd az emberis�g. Akik addig sz�lettek, elf�rnek majd a mennyorsz�gban, de a pokolban is van hely bizony�ra.

"—Buddhist�kkal vitatkozva vil�g�tsuk meg azt a k�r�lm�nyt, hogy vall�suk nem is olyan logikus mint szeretik terjeszteni, mert hi�ba hogy szerint�k mindenki olyan k�r�lm�nyek k�zt �l amit el�z� �lete sor�n elk�vetett tetteivel ki�rdemel, �m ez semmif�le jav�t� hat�ssal nem j�rhat, mert mit �r az olyan b�ntet�s, aminek az ok�ra nem eml�kszik az elszenved�je! A macsk�t is csak �gy lehet leszoktatni a h�zba piszk�t�sr�l, ha a tett ut�n azonnal belenyomj�k az orr�t a szarba, egy �r�val k�s�bb m�r mit sem �r!"

-Miut�n meghaltak, ill. miel�tt visszak�ldik �ket �jj�sz�letni, biztosan eml�keznek az �sszes �let�kre �s egy tr�ningen ki�rt�kelik, okulnak bel�le. De az is lehet, hogy az els� hal�luk ut�n kukoric�ra t�rdepeltetik �ket a purgat�riumban.

"—Isten el�gg� kist�l�: Ahelyett hogy azzal foglalkozik, hogy „lefitym�lja” a zsid�kat (=k�r�lmet�lked�st parancsol nekik) hogy ezzel legyen megk�l�nb�ztetve az � n�pe a t�bbit�l, ahelyett mi�rt nem azt parancsolta hogy ne tartsanak SOHA rabszolg�kat! Az halad� szellem� rendelkez�s lett volna aminek �rtelme van, s ek�pp a zsid�s�g kultur�lisan val�ban fels�bbrend�nek mondhatta volna mag�t a k�rnyez� barb�rokhoz k�pest! De Isten MEGENGEDTE a rabszolgatart�st, ennek csak a m�djait szab�lyozta! A gazdagok �rdekeit n�zte! Hol van Isten szoci�lis �rz�kenys�ge?!"

-Ezt a zsid�k engedt�k meg maguknak.

�va tett�t val�ban dics��teni kell, amennyiben a tud�st mindenek felett �ll� �rt�knek tekintj�k. Azonban els�sorban �lni szeretne az ember, nem tudni. Az �denkertben pedig �ppen annyit tudtunk, amennyire sz�ks�g�nk volt. Nem kellett kutatni a betegs�gek ellenszer�t, nem fejlesztett�k a haditechnik�t, nem kellett m�sik bolyg� ut�n kutatnunk, ahov� el tudunk menek�lni, ha ezt m�r t�nkretett�k. Isten tudott mindent, val�sz�n�leg nem lett volna m�rges, ha �gy el�g�ti meg az ember a tud�sv�gy�t, hogy t�le k�rdez. A kapott v�laszok pedig bizony�ra a val�s�gon alapultak volna. Most �gy lehet, hogy sokat tudtunk meg a saj�t er�nkb�l, de nem kiz�rt, hogy a tud�s egy j� r�sze egyszer�en nem fedi a val�s�got. M�g ha tudjuk is hasznos�tani ebben a k�zegben, ahol �l�nk. De lehet, hogy ez egy torz vil�g. M�sr�szr�l a tud�s nem teszi boldogabb� az emberis�get: olyan okosak vagyunk, hogy �sszek�l�nb�z�nk vall�si n�zeteken, sokan �heznek, sokan elh�znak �s rengetegen halnak meg betegs�gekben, balesetekben. Fog ez v�ltozni ha k�tszer ennyit tudunk majd? Lesz m�g vall�s, ha az �tlagember is olyan t�j�kozott �s m�velt lesz mint a NAK szerz�je? Igaz�b�l kil�t�stalan a helyzet�nk, ha nem igazak a Biblia szavai, mi vagyunk a legesztelenebb �llatfaj.

Krisztus test�t �s v�r�t nem mindenhol tekintik azonosnak az azt jelk�pez� keny�rrel �s borral. N�ha az egyh�zak olyan kijelent�seket tesznek, mintha forr� dr�t volna k�zt�k �s Isten k�zt, kiv�lts�gosnak tekintik a helyzet�ket. Annyib�l az is, hogy sok intelligens h�v� ember gy�lik ott �ssze, �gy hatalmuk is lesz. A hatalommal pedig egy�tt j�rnak az egyh�zakkal (is) kapcsolatos gaztettek.

"—J�ra tan�tja Isten az embereket, igaz�n! Hiszen Isten az els� gyilkos: � �lte meg az els� �llatot, az�rt, hogy a b�r�be fel�lt�ztesse az els� emberp�rt az �denb�l val� ki�zet�skor! Holott egy mindenhat� Isten gyilkoss�g n�lk�l is var�zsolhatott volna ruh�t nekik... Ezek ut�n ne csod�lkozz�k az �r, hogy teremtm�nye, az ember nem viselkedik k�rnyezetv�d� m�don!"

Isten jobban hasonl�t az emberhez, mint azt els�re gondoln�nk.

"—Isten megteremtette az �denkertet �s az els� emberp�rt, majd ezt mondta nekik: —Tilos ennetek a kert k�zep�n �ll� fa gy�m�lcseib�l, mert ha megteszitek, iszony�an m�regbe gurulok! De ha nemcsak annyira vagytok rosszak hogy felzab�lj�tok a kedvenc alm�mat, hanem m�g enn�l is sokkal gonoszabbak vagytok, annyira, hogy az egysz�l�tt fiamat is kiv�gzitek k�nhal�llal – h�t nem b�nom, akkor m�r megbocs�tok nektek!"

-Az almaev�s k�vetkezm�nye ahhoz hasonl�that�, mint mikor megtan�tj�k Pistik�t, hogy ne ny�ljon a konnektorba, mert r�z. Ha m�gis beleny�l, h�t mit csin�ljunk vele? J�zus hal�la arra tan�t, hogy le lehet gy�zni a hal�lt. Saj�t kez�nkkel meg�lt�nk valakit, illetve csak meg�lt�k volna, de nem siker�lt. Pedig volt lehet�s�g�nk pr�b�lkozni.

A Bibliai ellentmond�sok kedvelt t�m�juk az ateist�knak. Ezek �ltal�ban sz�vegk�rnyezet�kb�l kiragadott mondatok, olyanok, amelyekr�k a NAK �r�ja is besz�l, mikor arr�l �r, hogy a "fundik" sokszor tudom�nyos �rtekez�sekb�l kiragadott mondatokkal �rvelnek. El�fordulhat olyan eset is, hogy bizonyos helyzetekre vonatkoztatva m�shogy fest az igazs�g, ami az�rt v�ltozatlan �zenetet hordoz. Vannak persze val�di ellentmond�sok is, ugyanis a Bibli�t emberek �rt�k, vannak benne hib�k. Ett�l f�ggetlen�l m�g lehet Isten �ltal sugalmazott sz�veg. Persze megtehette volna, hogy hiba n�lk�li Bibli�t ad a kez�nkbe, akkor azonban megfosztotta volna az ateist�kat a sz�rsz�lhasogat�s ny�jtotta �lvezett�l. S�t sok dolgot nem is fogadott volna el a zsid� n�p, ha nem nekik tetsz� form�ban t�lalj�k �ket (pl. n�elleness�g). Fontos itt megjegyezni, hogy az �sz�vets�gi b�ntettek �ta l�trej�tt az ember �s Isten k�z�tt egy �j sz�vets�g, ami sokkal rugalmasabb az el�z�n�l. P�lda: "Hogy megv�dolhass�k �t, megk�rdezt�k t�le:"Szabad-e szombaton gy�gy�tani?" � azonban ezt felelte nekik: "Ki az az ember k�ztetek, akinek ha egyetlen juha van �s szombaton beleesik egy g�d�rbe, nem fogja meg �s nem h�zza ki azt?"" (M�t, 12,9) vagy: "Mi�rt parancsolta M�zes, hogy v�l�levelet kell adni �s �gy kell elbocs�tani?" Azt v�laszolta nekik: "M�zes a ti kem�nysz�v�s�getek miatt engedte meg nektek, hogy elbocs�ss�tok feles�geiteket. De kezdetben nem �gy volt" (M�t 19,7-8)